Látványosan lassul a budapesti lakásár-emelkedés

2017-re lezárult a lakáspiac meredek fellendüléssel jellemzett, nagyjából négyéves időszaka. A normál, érett működéshez érve a fő mutatók további, ám csökkenő ütemű emelkedése várható, írja a Portfolio.hu. Ha sikerül a piaci túlfűtöttséget elkerülni, ez a fázis még hosszan elnyúlhat. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével párhuzamosan a forgalom egyre nagyobb része irányul az olcsóbb térségek felé.

Látványosan lassul a fővárosi áremelkedés

Tavaly az előző évekhez képest csekélyebb mértékben, mintegy 2 százalékkal, nagyjából 155-160 ezer közöttire bővült a lakóingatlan-forgalom, azaz 2017-ben ennyi lakás és ház cserélt tulajdonost. Mindeközben az eladott ingatlanok összetétele az alacsonyabb árúak felé tolódott, így a tényleges éves árváltozás országos átlagban 11 százalékot tett ki.

Budapest egészében 7 százalékkal csökkent tavaly a tranzakciók száma. Mindössze öt kerületben (XX., XXIII., XIX., XVI. és XVIII.) bővült a forgalom, ezek mindegyike a főváros olcsóbb, Pest déli, illetve keleti peremi városrésze. A rangsor másik végén 10 százalékot meghaladó csökkenéssel egyaránt megtalálhatók már második éve látványosan visszaeső, magas presztízsű budai (I. és XII.) és a legtöbb befektetési célú vásárlásnak helyet adó pesti belvárosi kerületek (V. és VII.), valamint a IV., XXI., XV. és XVII. kerület képében városperemi részek is. A legdrágább V. kerület forgalma negyedével esett vissza tavaly. A legnépszerűbb kerület továbbra is a XIII., a legtöbb, nagyjából 3 ezer tranzakciót itt regisztrálták; ezt követik egymás után a VIII., XIV., XI. és VII. kerületek.

 

A budapesti belváros toronymagasan a legdrágább

A megelőző évekhez képest 2017-ben mérséklődő, de még így is látványos, 25 százalékos árnövekedés után a főváros V. kerülete messze vezeti a budapesti árrangsort 714 ezer forintos átlagos négyzetméterárával. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlag négyzetméterára még éppen nem éri el a 600 ezer forintot, az 500 ezres szint fölé még a II., XII. és VI. kerületek jutottak. A másik végletet, 300 ezres átlag alatt a XXIII., XXI. és XX. kerületek adják.

Az alábbi ábra legsötétebb színezése azt a 15 irányítószám-körzetet jelöli, ahol az átlagár tavaly meghaladta a 600 ezer forintot négyzetméterenként. Ahogy látszik, ezek nagyjából fele-fele arányban budai és pesti körzetek; az V. kerület teljes egészében ide tartozik. A legdrágább körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt hajszállal átlépte a milliós szintet az átlagos négyzetméterár. Az V. kerület még azzal emelkedik ki, hogy a legolcsóbb körzetében (1053) is 623 ezres átlagáron keltek el a lakások.

300 ezer forint alatti átlagár 21 körzetre jellemző (legvilágosabb színezés). Ezek közül egyetlen sincs a budai oldalon, viszont a XXI. és XXIII. kerület teljes egészében, a XX. kerület pedig egy körzet kivételével ide tartozik. A budapesti átlagot jelentő 423 ezer forintos fajlagos árhoz a 1071-es irányítószám-körzet (Külső-Erzsébetváros egy része) áll legközelebb.
 

Érett szakaszába lépett a piac

2017-ben valószínűleg a ciklikusan működő ingatlanpiac meredek fellendüléssel jellemezhető fázisát zártuk. A 2013-as mélypont után 2014-ben megjelentek a vevők, a forgalom látványosan nőtt. 2015-től három éven át az országos átlagár százalékban kifejezve kétszámjegyű mértékben nőtt. Mindezen folyamatokat négy év alatt végigjárva a tavalyi évre az ingatlanpiac minden jel szerint normál, érett fázisba ért, amit a növekvő árakra reagálva tömeges lakásépítések jellemeznek, az építőipari munkaerőhiány, a akásáfa körüli továbbra is fennálló bizonytalanság, illetve az emelkedő munkaerő- és kivitelezési költségek viszont nehezítik mindezt.

 

forrás: portfolio.hu