Telefon: 36-1-215-1490 36-30-718-3824
Irodánk: 1093 Budapest, Bakáts utca 1
Látványosan lassul a budapesti lakásár-emelkedés

Látványosan lassul a budapesti lakásár-emelkedés

Kategória: Budapest | 2018-06-12

2017-re lezárult a lakáspiac meredek fellendüléssel jellemzett, nagyjából négyéves időszaka. A normál, érett működéshez érve a fő mutatók további, ám csökkenő ütemű emelkedése várható, írja a Portfolio.hu. Ha sikerül a piaci túlfűtöttséget elkerülni, ez a fázis még hosszan elnyúlhat. A vásárlói kör átrendeződésével, a befektetési célú vásárlások kisebbségbe kerülésével párhuzamosan a forgalom egyre nagyobb része irányul az olcsóbb térségek felé.

Látványosan lassul a fővárosi áremelkedés

Tavaly az előző évekhez képest csekélyebb mértékben, mintegy 2 százalékkal, nagyjából 155-160 ezer közöttire bővült a lakóingatlan-forgalom, azaz 2017-ben ennyi lakás és ház cserélt tulajdonost. Mindeközben az eladott ingatlanok összetétele az alacsonyabb árúak felé tolódott, így a tényleges éves árváltozás országos átlagban 11 százalékot tett ki.

Budapest egészében 7 százalékkal csökkent tavaly a tranzakciók száma. Mindössze öt kerületben (XX., XXIII., XIX., XVI. és XVIII.) bővült a forgalom, ezek mindegyike a főváros olcsóbb, Pest déli, illetve keleti peremi városrésze. A rangsor másik végén 10 százalékot meghaladó csökkenéssel egyaránt megtalálhatók már második éve látványosan visszaeső, magas presztízsű budai (I. és XII.) és a legtöbb befektetési célú vásárlásnak helyet adó pesti belvárosi kerületek (V. és VII.), valamint a IV., XXI., XV. és XVII. kerület képében városperemi részek is. A legdrágább V. kerület forgalma negyedével esett vissza tavaly. A legnépszerűbb kerület továbbra is a XIII., a legtöbb, nagyjából 3 ezer tranzakciót itt regisztrálták; ezt követik egymás után a VIII., XIV., XI. és VII. kerületek.

 

A budapesti belváros toronymagasan a legdrágább


A megelőző évekhez képest 2017-ben mérséklődő, de még így is látványos, 25 százalékos árnövekedés után a főváros V. kerülete messze vezeti a budapesti árrangsort 714 ezer forintos átlagos négyzetméterárával. Ehhez képest a második legdrágább I. kerület átlag négyzetméterára még éppen nem éri el a 600 ezer forintot, az 500 ezres szint fölé még a II., XII. és VI. kerületek jutottak. A másik végletet, 300 ezres átlag alatt a XXIII., XXI. és XX. kerületek adják.

Látványosan lassul a budapesti lakásár-emelkedés: térképen a legfrissebb számok

 
Elsőre furcsa lehet, hogy tavaly mindössze 423 ezer forint volt a budapesti lakások átlagos négyzetméterára, mivel a hirdetésekben sokszor ennél jelentősen magasabb kínálati árakat látunk. Ez viszont csak azt erősíti meg, hogy a kínálatban szereplő - sok esetben többször is megjelenő, kiemelt - hirdetések nem feltétlenül az átlagot tükrözik és az sem biztos, hogy azért kerül le az oldalakról egy hirdetés, mert azon az áron gazdára is talál az ingatlan.

Az alábbi ábra legsötétebb színezése azt a 15 irányítószám-körzetet jelöli, ahol az átlagár tavaly meghaladta a 600 ezer forintot négyzetméterenként. Ahogy látszik, ezek nagyjából fele-fele arányban budai és pesti körzetek; az V. kerület teljes egészében ide tartozik. A legdrágább körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt hajszállal átlépte a milliós szintet az átlagos négyzetméterár. Az V. kerület még azzal emelkedik ki, hogy a legolcsóbb körzetében (1053) is 623 ezres átlagáron keltek el a lakások.

Látványosan lassul a budapesti lakásár-emelkedés: térképen a legfrissebb számok

Lakóingatlanok átlagára Budapest irányítószámkörzeteiben (Ft/m2), Forrás: OTP Jelzálogbank

300 ezer forint alatti átlagár 21 körzetre jellemző (legvilágosabb színezés). Ezek közül egyetlen sincs a budai oldalon, viszont a XXI. és XXIII. kerület teljes egészében, a XX. kerület pedig egy körzet kivételével ide tartozik. A budapesti átlagot jelentő 423 ezer forintos fajlagos árhoz a 1071-es irányítószám-körzet (Külső-Erzsébetváros egy része) áll legközelebb.

 

Érett szakaszába lépett a piac


2017-ben valószínűleg a ciklikusan működő ingatlanpiac meredek fellendüléssel jellemezhető fázisát zártuk. A 2013-as mélypont után 2014-ben megjelentek a vevők, a forgalom látványosan nőtt. 2015-től három éven át az országos átlagár százalékban kifejezve kétszámjegyű mértékben nőtt. Mindezen folyamatokat négy év alatt végigjárva a tavalyi évre az ingatlanpiac minden jel szerint normál, érett fázisba ért, amit a növekvő árakra reagálva tömeges lakásépítések jellemeznek, az építőipari munkaerőhiány, a akásáfa körüli továbbra is fennálló bizonytalanság, illetve az emelkedő munkaerő- és kivitelezési költségek viszont nehezítik mindezt.


 

forrás: portfolio.hu