A Kiskörút (Vámház krt.) és a Nagykörút (Ferenc körút) közti rész a legrégibb, leginkább városias terület. Jellemző beépítése zárt sorú, három-négy-öt emeletes századforduló környékén épült bérházakkal, jelentős számú intézménnyel (Vámház, ma Corvinus Egyetem, Központi Vásárcsarnok, Iparművészeti Múzeum). A városrész beépítése gyakorlatilag befejezett, alig néhány üres telek és bontandó épület kínál foghíj-beépítési lehetőségeket. A Ráday utcát forgalomcsillapított utcává alakították, ösztönözve a színvonalas művészeti és gasztronómiai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások idetelepülését, s ezzel elősegítve Belső-Ferencváros kapcsolódását Budapest belvárosához. E következetes munka eredménye, hogy a Ráday utca az elmúlt évek során a kultúrára fogékony, szabadidejét színvonalas környezetben eltölteni kívánó közönség jóvoltából a leglátogatottabb fővárosi helyszínek egyikévé vált. A budapestiek számára jól érzékelhetően vonzó az utca arculati fejlődése, az itt rendezett változatos kulturális események évenként ismétlődő sora, illetve az a légkör, amit az idelátogató, gasztronómiai, kulturális, társasági élményekre nyitott közönség állandó jelenléte tart fenn. E fejlődés az elkövetkező években a Bakáts téren és a Bakáts utcában bővülhet tovább, majd fővárosi fejlesztések révén teljesedhet ki a Duna- partra - a Közraktárak megújításával. E folyamatok révén e városrész kulturális központtá fejlődhet. A Corvinus Egyetem új épülete, a Csarnok tér rendezése, a Markusovszky park felújítása ugyancsak a közeljövő fejlesztései közé tartoznak, A 4-es Metró megépítéséhez kapcsolódóan remélhetőleg a Fővám tér - Kálvin tér is megújulhat, szorosabban összekapcsolva Ferencvárost és a Belvárost. A Közraktár utcában 2010-ben várható az új kulturális központ átadása. A Lónyay utca középső része forgalom csillapított szakasz lesz. A Bakáts tér - Bakáts utca - Ráday utca kereszteződésénél mélygarázs épül.

 


 Középső-Ferencváros
 Ferenc körút - Üllői út - Haller út - Mester utca által határolt terület

 A Ferenc körúton kívüli városrész a Belső-Ferencvárostól eltérő. A múlt században a nagyvárosias beépítés többnyire csak a főútvonalak mentén alakult ki, a mellékutcákban megmaradt a majdnem falusias jellegű földszintes épületállomány. A főváros II. világháború utáni extenzív fejlődésének időszakában, a város külső részein óriási lakótelepek épültek, ugyanakkor a belső városrészek elhanyagolttá váltak. Ezen időszakban a lakóházak karbantartására, felújítására nagyságrendileg kevesebbet fordítottak, mint amennyi műszaki állapotuk alapján szükséges lett volna.  A lakásállomány állagának romlása, az eleve kedvezőtlen lakásstruktúra, a komfort nélküli lakások magas aránya miatt a korábban jellemző polgári lakóterületeken kedvezőtlen folyamatok, helyenként szlömösödés indult meg.

 Ferencvárosi Önkormányzat felismerte, hogy a fejlődés egyedüli lehetősége a városrész rehabilitációja, mely maximálisan ragaszkodik a még megmenthető építészeti értékek megtartásához. A lakásprivatizációt alárendelte a lakókörnyezet átalakításának, önkormányzati tulajdonban tartotta az átépítendő területeket. Elhatározta, hogy a városrész rehabilitációjához városfejlesztési akciót szervez, tudatosan felvállalva a példa nélküli óriási feladatot, erőforrásait más feladatainak rovására is erre a területre koncentrálja. Az akció a Ferenc körút - Üllői út - Haller utca - Mester utca által határolt városrészre terjed ki. Célja a városrész értékmegőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és ezen keresztül a negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása. Az akció végrehajtásnak három fő vonulatát határozták meg.  Az egyik az önkormányzati tulajdonú lakóépületek teljes felújítása, melynek eredményeként korszerű, komfortos, új otthonokat alakítanak. A másik az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása, valamint a már meglévők megújítása. A harmadik az elavult, felújításra már nem alkalmas lakó- és középületek lebontásával felszabadult építési területek értékesítése, amelyeken a befektetők lakó-, kereskedelmi, kulturális, idegenforgalmi és egyéb létesítményeket építenek. A városrész átalakulási folyamatát egy rugalmas szabályozási kereteket adó városrendezési terv biztosítja. A hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, zárt sorú keretes beépítéssel a tömbön belül egységesen kialakított lakókertek jönnek létre. A belső intenzív zöldterületek a lakókörnyezet minőségét lényegesen javítják, a terület egyik vonzerejét képezik. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tömbbelső védett lakókertje a lakáspiac egyik legvonzóbb tényezője. A parkolási helyzet egyensúlya megteremthető a térszín alatti garázsokkal, a városi utca újraéleszthető a földszinti közösségi funkciókkal és a burkolatok, berendezések megújításával. A Középső-Ferencváros azonban nemcsak fizikailag újult meg, hanem szociálisan is átalakult, megítélése és élhetősége nagyságrendekkel javult az elmúlt másfél évtizedben. Az épített környezetben bekövetkezett látványos minőségi változás szakmai és erkölcsi elismeréseket eredményezett: 1995. " Az év lakóháza 1995."- Liliom utca 33. felújítása - a Fővárosi Főpolgármesteri hivatal Építészeti Nívódíj pályázatán. A városrész nagy részén az átalakítás 10 éven belül befejeződhet, ha az önkormányzati gazdasági feltételek jelentősen nem változnak. Az önkormányzati épület-felújítások csak támogatásokkal valósíthatók meg. Átépített, díszburkolatos utcák lett a Tompa utca, Angyal utca, Liliom utca, Páva utca, Ferenc tér, Berzenczey utca. A díszburkolat kiépítése tovább folytatódik a Viola utca, Thaly Kálmán utca, Tőzoltó utca körzetében.




 Ferenc körút - Mester utca - Haller út - Soroksári út által határolt terület

 Az ún. Malmok és környékük városrész elnevezés a két védett malom - Gizella és Concordia - itteni elhelyezkedéséből következik. Belső- és Középső- Ferencvárosban alkalmazott rehabilitációs elvek szerint jelenleg készül a fejlesztési koncepció. A Soroksári út mentén a Zwack Unicum RT központja az egyetlen megmaradó ipari jellegű tevékenység a hajdani gyárvárosból. Az egykori üzemek helyén magánberuházásban valósulnak meg lakó- és irodaházak. Az önkormányzat számára több soklakásos, avult állapotú, építészeti értéket nem képviselő épület elbontása, a lakóknak megfelelő lakás biztosítása a feladata, továbbá a közterületek ütemezett minőségi átalakítása. Új társasházak épültek a Vaskapu utcában, Ipar utcában, Dandár utcában.

 Haller út - Üllői út - vasútvonal - Soroksári út által határolt városrész

 A hajdani gyárakból már csak néhány üzemel. A városrészben meghatározóak a nagy területű intézmények, kórházak és sportpályák. Az 1990-es években kiépült Könyves Kálmán körút és a budai kapcsolatot biztosító Lágymányosi híd indította el a területen a beruházásokat. (Volánbusz pályaudvar, Lurdy Ház, autószalonok, Praktiker Áruház, stb.). A nagyszabású fejlesztési lehetőségek mellett megmarad a kórházak és a hozzájuk kapcsolódó sportlétesítmények hagyományos zöldterülete. A körút mentén még több alulhasznosított ingatlanon várhatók magán befektetések. A városrész kiemelt ingatlanfejlesztési lehetősége a volt Marhavágóhíd védett épületeinek újrahasznosítása, a több hektáros szabad terület hasznosítása. Városképi szempontból kívánatos a Soroksári út menti foghíjak beépítése.                A Könyves Kálmán körút és a Lágymányosi-híd kiépítése gyökeres változást hoz a környék életébe, néhány éven belül az Új-Lipótváros és Róbert Károly körút déli tükörképe alakul itt ki. A nagyszabású fejlesztési lehetőségek mellett megmarad a kórházak és a hozzájuk kapcsolódó sportlétesítmények hagyományos zöldterülete. A tervek szerint ezen a részen egy városias jellegű beépítést lesz, amely már a Könyves Kálmán körút mentén meg is kezdődött és példaértékkel bír.   

 Millenniumi Városközpont

 Az EXPO révén lebontott Duna-parti teherpályaudvar területén új városközpont formálódik, országos jelentőségű intézményekkel: Nemzeti Színház, Művészetek Palotája. Három lakóházat átadtak, jelenleg épül egy irodaház és egy lakó- irodaépület A városközpontból még hiányzik a "főépület", a kongresszusi központ és az ehhez kapcsolódó szállodák. A "Haller-kapu"-ra - a városszerkezeti csuklópontra - építészeti tervpályázat volt, mely körvonalazta a városépítészeti hangsúly formálását. A Duna-parti sétány a fokozatosan létrejövő közparkok a HÉV korszerű Járművekre váltásával, vagy áthelyezésével tud szervesen összekapcsolódni a városrész és a Duna. A Lehner Ödön Fasor a terület főutcája, itt dunai  panorámás,  gellért-hegyi panorámás lakások épültek.           

 Középső-Ferencváros  Haller utcán túli része

 A Haller utca, amely sokáig a város határa, egyben árvízvédelmi vonala (Ferencvárosi védgát) is volt, ma is a városias, zárt sorú beépítés határvonala. A Millenniumi Városközpont fejlesztése a volt teherpályaudvar helyén folyamatos. Itt épült fel az új Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája és több irodaház is. A tervekben szerepel egy a kongresszusi központ és az ehhez kapcsolódó szállodák megvalósítása is. A Soroksári út és a Vágóhíd utca menti terület a malmok és egyéb, mezőgazdasággal kapcsolatos ipari tevékenységek területe volt, lakóházakkal keverten. A maguk korában korszerű, a Ferencváros XIX. századi fellendülését lehetővé tevő gyárak, üzemek mára elavultak, privatizáció kapcsán történő tulajdonváltásuk után is nehéz kérdés marad hasznosításuk vagy átépítésük. 2006-ban került kidolgozásra és elfogadásra egy akcióterv, amelynek keretében az ebben a városrészben lévő leromlott állapotú telkeket értékesítik. A Könyves Kálmán körút és a Lágymányosi-híd kiépítése gyökeres változást hoz a környék életébe, néhány éven belül az Új-Lipótváros és Róbert Károly körút déli tükörképe alakul itt ki. A nagyszabású fejlesztési lehetőségek mellett megmarad a kórházak és a hozzájuk kapcsolódó sportlétesítmények hagyományos zöldterülete. A tervek szerint ezen a részen egy városias jellegű beépítést lesz, amely már a Könyves Kálmán körút mentén meg is kezdődött és példaértékkel bír. 

 Külső-Ferencváros 

 A kerület ipari területe három részre tagolódik. A Soroksári út-Gubacsi út-Külső Mester utca menti terület mezőgazdasági feldolgozóipari, nehéz- és hadiipari létesítményei a privatizáció kapcsán ezekben az években keresik új szerepüket. A feltétlenül megtartandó munkahelyi karakter mellett várható a raktározási, valamint a kis- és nagykereskedelmi funkciók megjelenése. A Ferencvárosi Rendező Pályaudvar a Lágymányosi-hídhoz és az újonnan kiépülő Könyves Kálmán körúthoz való csatlakozás lehetőségével egyedülálló utat nyit a nagyváros vasúton történő áruellátására. Mindez azonban a MÁV jelen lehetőségei és a vasúti szállítás egyelőre alacsony presztízse miatt csak jövőbeli lehetőség. A pályaudvar területének nagy része új hasznosításra szorul. A Gyáli út menti, lényegesen újabb - ennek megfelelően korszerűbb -, kevésbé beépített iparterület máris helyet adott néhány új beruházásnak, és az M5-ös út elkészülése is további fejlődést eredményez. Az önkormányzat új területeket jelölt ki az M5-ös mentén, amely munkahelyi, logisztikai tevékenység végzésére rendkívül alkalmas. A modernizáció következtében a gazdaság átalakult, funkciójukat vesztették az ipari létesítmények. A kerület belső részei a rehabilitáció során már sokat változtak, de a külső rész teljes átalakításához sok időre és pénzre van szükség. Folyamatosan felszámolásra kerül az itt maradt, már nem használt ipari, szolgáltató létesítmények. 

 József Attila-lakótelep 

 A főváros egyik legrégebbi és legbarátságosabb lakótelepe. A lakások nem teszik lehetővé több generáció együttélését, sőt sok gyermek felnevelését sem. Így a lakótelep a fiatal pároknak és az időseknek nyújt kellemes, parkos-ligetes, mégis város közeli lakóhelyet. A lakóházak már a tanácsi időszakban társasházzá alakultak, azóta sok lakossági egyeztetés után elkészült egy a lakótelep mai követelményeknek való megfelelését elősegítő értéknövelő felújítási terv. Folyamatban van a közlekedésfejlesztés, ill. forgalomcsökkentés. Az itt élők nagy része nemcsak átmeneti lakóhelynek tekinti lakótelepi lakását, hanem szívügyének érzi, hogy a környezet, valamint a kulturális, infrastrukturális ellátások minél színvonalasabbá váljanak.  A lakótelep főbb utcái: Pöttyö utca, Toronyház utca, Lobogó utca, Távíró utca, Dési Huber utca, Börzsöny utca, Napfény utca, Ifjumunkás utca

  Tervezett fejlesztések:

 - A négyes metró tervezett megállói a kerületben: Fővám tér, Kálvin tér. -  Közaktár utcai raktárak lebontása-átépítése, kulturális célú hasznosítása - Ráday utca átépítés folytatása - Bakáts tér átépítése, mélygarázs építés - Orvosi Egyetem új épülete a Köztelek utcában - Csökkentett forgalmú utcák további kiépítése a Középső-Ferencvárosban, - A rehabilitáció folytatása a Középső-Ferencvárosban. A teljes rehabilitáció 2015-re     fejeződhet be. Még 130 házat és 2300 lakást érint a középső-ferencvárosi tömb és     közterület-rehabilitáció, amelynek során a mintegy 70 hektáros terület nagyobb     része már megújult.

forrás: http://ingatlanok-hitelek.hu/doclib/1679